Print this Oldal

Táncszínház

RÖVID BEMUTATKOZÁS, REFERENCIÁK:

Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház

  • Művészeti profil: néptáncegyüttes és táncszínház
  • Iskolakereteken kívüli művészeti nevelés
  • Művészeti közösségek – 6 korosztály
  • Szakmai műhely – továbbképzések
  • Nyilvántartott, független előadó-művészeti szervezet (ESZ/194.)

A Misina Kulturális és Táncegyesület tevékenysége (a Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház fenntartója)

  • A magyar nyelvterület szellemi kulturális örökségéhez, különösen tánckincséhez kapcsolódó kulturális tevékenység,
  • Alkotó-, és előadó-művészeti tevékenység
  • Alkotó-, művelődő-, és művészeti közösségek, tevékenység támogatása
  • Ehhez kapcsolódó nevelés, oktatás, továbbképzés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés


I. A TÁNCMŰHELY MŰVÉSZETI IRÁNYELVEI:

A Misinában az alkotói-, előadó-művészeti-, és a művészeti nevelési tevékenység két vonalon folyik, amelyek markánsan elkülönülnek, mégis szerves egységet képeznek. E két fő irány: autentikus színpadi néptánc a magyar nyelvterület táncaiból, illetve az autentikus elemekre épülő táncszínház.

Misina Néptáncegyüttes  –  fókuszban a közösség

A Misina Néptáncegyüttes a magyar nyelvterület színes népművészeti mozgáskincsét egyrészt a közösségépítés sajátos hazai formájaként, másrészt a közönséget is megcélozva a színpad világa felől közelíti meg. A műhely tagjai az eredeti táncanyagot színpadra alkalmazva, a színpad törvényeit tisztelve igyekeznek közönség elé vinni.

Misina Táncszínház – az autentikus folklórtól a kreatív előadó-művészeti produkciókig

A Misina Táncszínház a hagyománykincsben nem a történetiséget, hanem az örök emberit ragadja meg, hogy a produkció a hamar változó külső és belső igények nyomán, az előadók és a közönség számára a jelenben is megélhető legyen. A táncszínház egyediségét sajátos, csak rá jellemző formanyelve adja, amely az autentikus néptáncból merít, de elszakadva a tiszta forrástól más elemekkel is ötvöződik, ahogyan a zene is. A táncszínház kiemelt célja a közreműködők és  a közönség érdeklődésének felkeltése olyan produkciók iránt, amelyek témájukban lokális kötődésűek, emellett lépést tartanak az európai és nemzetközi kulturális folyamatokkal.

A két irányvonal az együttes művészeti koncepciójában és repertoárjában közel azonos szerepet kap. A Misina évente jelentkezik új bemutatóval: egyik évben a folklór, másik évben a táncszínházi elemek a hangsúlyosabbak az új műsorban. A táncműhely tevékenységét elsősorban a közönség és a táncosok igényéhez igyekszik igazítani – a hazai és nemzetközi kulturális folyamatokra figyelemmel. Emellett rendszeres résztvevője szakmai fórumoknak, hazai-, és nemzetközi fesztiváloknak, művészeti és kulturális projekteknek.

II. MŰVÉSZETI NEVELÉS-, MŰVÉSZETTEL VALÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

A Misina égisze alatt ma több mint 200 táncos táncol, 6 korosztályban az óvodásoktól a szenior korosztályig. A művészeti nevelés tudatos döntés eredményeként nem iskolakeretek között, hanem civil fenntartásban, közművelődési keretek között, konstruktív szellemben folyik, elsősorban a KÖZÖSSÉGRE fókuszálva, annak motiváló erejéből építkezve. A Misinában, és így előadó-művészeti projektjeiben a siker elsődleges mércéje nem a verseny-, a cím-, és a teljesítmény-halmozás, hanem a közösen létrehozott és megélt élmény, amelybe a tagokon kívüli érdeklődők is bevonhatóak. A táncműhely a tánctechnikai fejlődés mellett kiemelten fontosnak tartja az érzelmi műveltséget, a művelődéstörténeti, művészeti tájékozottságot és nyitottságot. A Misina tánckarának tagjai nem végzett táncművészek, de a táncműhely szakmai munkatársai kivétel nélkül szakirányban felsőfokon képzett szakemberek, végzettségük mellé sokéves pedagógusi tapasztalat párosul.

III. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG, KÉPZÉSEK

A Misina Kulturális és Táncegyesület nyilvántartott felnőttképzési szervezet, évek óta vezet a tevékenységéhez illeszkedő képzési projekteket. Az Alba Regia Táncegyesülettel együttműködésben akkreditált, kihelyezett Néptánc-csoportvezető képzés ill. pedagógus továbbképzések, és szaktáborok szakmai lebonyolítója. A szekszárdi CivilSzámadó szolgálattal közösen pedig a CIVIL KULTÚRA c. képzés gazdája, amely kulturális tevékenységű civil szervezetek ügyviteli és menedzsment képzése. Az egyesület szakmai kapcsolatban áll a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karával is: hallgatókat fogad szakmai gyakorlatra.

A táncműhely és az egyesület a régióban számos nevelési és oktatási intézménnyel, kulturális szervezettel ápol szoros kapcsolatot, segíti azok munkáját önkéntes humán erőforrással, szakmai anyagokkal, pedagógus-továbbképzésekkel. Így a Misina köré az elmúlt évek során régiós pedagógiai-szakmai műhely épült, amely az egyesület tevékenységét támogatja, és az utánpótlás bázisa.

A Misina Kulturális és Táncegyesület a Déli Kapu Folklórszövetség alapító tagja, amely a régió folkműhelyeit fogja össze (www.delikapu.eu).

Szakmai kapcsolatok, partnerek:

  • Csorba Győző Megyei – Városi Könyvtár
  • Alba Regia Táncegyesület
  • CivilSzámadó Szolgálat
  • Pécsi Tudományegyetem FEEK
  • Nevelési-, oktatási intézmények:
    • Mecsekaljai Iskola – Bánki Donát Utcai Általános Iskola
    • Városközponti Iskola – Mátyás Király Utcai Általános Iskola
    • Városközponti Iskola – Jókai Mór Általános Iskola
    • Budai Városkapu Iskola – Somogy–Vasas–Hird Általános Iskola
    • Kertvárosi Óvoda – Melinda Utcai Tagóvoda
    • Kertvárosi Óvoda – Testvérvárosok Tagóvoda
    • Nyugati Városrész Óvoda – Radnóti Miklós Utcai Tagóvoda
    • APOK Iskolaközpont Dombóvár – Kaposszekcsői Általános Iskola

Művészeti vezető: Gálber Attila
Elérhetőségek:
info@misinadance.hu,
+ 36 20 464 5295
Referencia-videók, fotók: www.misinadance.hu
Misina Néptáncegyüttes és Táncszínház a Facebook-on

KREATÍV PALETTA – TÁNCSZÍNHÁZ SZAKMAI KONCEPCIÓ
“Táncszínházi áramlatban” – a projekt művészeti terve

A kreatív alkotófolyamat felépítése

A kreatív folyamat felépítése művelődés-, tánc-, és helytörténeti elméleti beavató foglalkozássokkal, helyi értékleltár felállításával kezdődik. A projektben részt vevők – korosztály differenciálással, iránymutatásként – megismerkednek a kultúraközvetítő és előadó-művészeti folyamatok alapvető sajátosságaival, majd pedig a “színpad” törvényeivel.

A következő, és egyben legnehezebben elérhető – legtöbb erőforrás-ráfordítást igénylő – mérföldkő az előadó-művészeti formanyelv elsajátítása. Magas színvonalú előadások alapvető igénye a formanyelv anyanyelvi szintű ismerete. Ezt igyekszünk úgy könnyíteni, az ormánsági magyar játék-, és tánchagyomány elemeit jelöltük ki konkrét elsajátítandó motívumkincsként – ami a résztvevők számára nem idegen, hanem a helyi adottságból ösztönösen merítkezik.

Az első két fázis eredménye: a helyi értékleltár és a formanyelv ismerete – instruálással – már képessé teszi a résztvevőket, hogy kreatívan elvonatkoztassanak a tánc, a hagyományok puszta reprodukciójától, és szintetizáljanak: magasabb dimenzióban, helyi tematikájú dramatikus elemeket fűzzenek fel egy ívre és ebből művészeti üzenetet fogalmazzanak meg, úgy reflektáljanak a ma történéseire. A konkrét téma és üzenet-megjelölés opcionális, a résztvevők aktív közreműködését feltételezni: a kreatív folyamat lényege a közösen választott üzenet.

Az utolsó lépések egyike maga az előadó-művészeti kompozíció kreatív megszerkesztése: amikor már világos az “üzenet”, akkor a formanyelv legjobban illeszkedő motívumait kell úgy összeszerkeszteni, hogy a legkifejezőbben hordozzák a közvetíteni kívánt mondanivalót.

Az alkotófolyamatot a nyilvános előadás zárja.

Foglalkozásvezető: Gálber Attila
Kulturális szervező: Gálberné Schepp Judit

Permanent link to this article: http://paletta.baralib.hu/?page_id=60