Műhely: Punnany Massif, a büszke tigris

2012. december 18. Pécs, BodZa

Mindig is pécsi voltam, és mindig pécsi leszek. (Bár nem vagyok TÜKE, mert nem itt születtem). Miközben végignéztem ezt a videót, egyre jobban erősödött bennem az érzés, hogy igen, igen, ez az én városom, én ide tartozom, szóval a videó nagyon is alkalmas arra, hogy kemény öt perc alatt lélekben mindenki tősgyökeres pécsivé változzon.

A Punnany dalai is olyanok, mint a klippjeik: elsőre egy kicsit kusza, de amint hozzászokik a szemed vagy a füled, észre lehet venni, hogy milyen profin csinálták ,a legkisebb részletekig is.Úgyhogy abszolút megunhatatlan, mert még technikailag is zseniális. A képváltások nagyon jók, tiszták – vagy homályosak, amikor épp az kell. Olyankor pontosan olyan, mintha valami mozgó makettet néznék. A másik kedvencem az a sok kis utcarészlet, ami nagyon ismerősnek tűnik, de konkrétumok helyett csak a város ízét adja vissza. Ezeket nem kell ismerni, hogy átjöjjön a hangulat. Lehetsz szegedi, norvég vagy zulu, azt látod, hogy ez micsoda állatzsírkirály hely.

Teljes cikk: Pécsi Zene